Az ex az oka?
Miért az egyik legfontosabb feladat lezárni, és főleg feldolgozni mindazt, ami az előző párkapcsolatban történt?
A feldolgozás során sorra vesszük mi minden történt a kapcsolat alatt, ekkor megvizsgáljuk a jó és a rossz dolgokat is. Rájöhetünk arra, hol lehetett volna másként viselkedni, mit lenne érdemes másképp csinálni legközelebb, és azt is, hogy miért. Ehhez az egész vizsgálódáshoz érdemes hozzákapcsolni a megbocsátást is. Beszélgetéskor, ha a megbocsátásra terelődik a szó gyakran azt tapasztalom, hogy azt szinte kegyként tartják számon egyesek. Épp ezért nem is nagyon osztogatják, mintha ki kellene érdemelni. Talán ehhez is érdemes lenne másként hozzáállni.
Gondoljuk csak végig mi is történik.
Valakivel vitatkozunk és megbánt bennünket. Ha a bántás következtében fájdalmat élünk át, csak rövidebb vagy hosszabb idő múlva áll vissza a régi egyensúlyunk. A lelkünkben valahogy lecsillapodik a dolog és haladunk tovább az életünkben. Néha mikor eszünkbe jut, még fáj az egész, de ilyenkor újra elnyomjuk, hiszen oly sok minden történik velünk napról napra, hogy ezekre az "apróságokra" nem is igazán tudunk figyelni.
A testünk viszont "emlékszik" a sejtjeinkbe ivódhat minden a konfliktussal kapcsolatos élmény, különösen ha mélyen érintett bennünket, mert akkor nagy valószínűséggel stresszt okozott a számunkra. Amit ha nem dolgozunk fel, megmarad.
Megnyugtató és egymás védelmét is szolgálja ha a konfliktusok után meg tudjuk beszélni a másikkal a kialakult helyzetet és esetleg megtörténik a megértés, a bocsánat kérés és feldolgozás, esetleg a dolog kijavítása is. Ilyenkor nem söpörjük be a szőnyeg alá az eseményeket és nagyon valószínű, hogy ha kimondjuk az érzéseinket is akkor együtt tanulunk a helyzetből. Persze ez lenne az ideális, de gyakran egyedül maradunk az érzéseinkkel, és talán csak a közvetlen barátainknak beszélünk róla. Még ez is egy jó megoldás, hiszen vigasztalást, szeretetet kaphatunk tőlük.
De a nagyobb lelki sebeknél ez nem elég, ott többnyire jelen van a fájdalom ha akarjuk, ha nem. Amennyiben ilyenkor megállunk végig gondolni a tanulságokat, és felvállaljuk a saját részünket a konfliktussal kapcsolatban, akkor elindulhat a gyógyulás. A megbocsájtás során tulajdonképpen eloldozzuk magunkat a helyzet energiájától, ezzel valójában önmagunknak tesszük a legnagyobb szolgálatot.
Ha végig csináljuk a kapcsolat lezáródása után a fentieket, akkor érdekes dolog fog történni, amit megértettünk, megtanultunk az többé már nem lesz hatással ránk. Így a következő kapcsolatunk jobb lesz. Ha viszont nem tanulunk az eseményekből akkor ugyanott folytatjuk az új kapcsolatot is ahol az előző abbamaradt, siránkozva azon, hogy minden nő/férfi egyforma, és nem ismerjük fel, hogy csak mi magunk nem változtunk.
A feldolgozás- megbocsájtás előnye továbbá az is, hogy ha rendbe rakjuk önmagunkat akkor feltöltődve, újjáépülve tudunk majd belelépni a következő kapcsolatba. Nem előző párunk „hibáit” fogjuk látni az új partnerünkben is.
Ő is megérdemli, hogy egy épkézláb embert kapjon és ne kelljen szélmalomharcot vívnia valami régi dologgal,
hanem legyen elég lehetőség és tér megélni a jelen kapcsolat csodáját.
Ha szeretnél egyéni vagy csoportos foglalkozásra jönni jelentkezz most